Az elmúlt hetekben egyre aggasztóbb hírek érkeztek Indiából. Az egymilliárd lakosú ázsiai országban nemcsak rendkívül magas a naponta diagnosztizált fertőzöttek és a halálos áldozatok száma, de az egészségügyi ellátórendszer is a teljes összeomlás szélén áll. Természetesen, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az új vírusvariáns a felelős a rekordszámú fertőzöttért és halálesetért, valószínű, hogy a variáns megjelenése és elterjedése mellett más tényezők is szerepet játszanak az indiai helyzet folyamatos romlásáért, de abban minden szakértő egyetért, hogy ez a vírusvariáns fertőzőképesebb és veszélyesebb elődjénél, a WHO a helyzetet egyenesen aggasztónak találja.
Mit tudunk az indiai szupermutánsról?
A vírus indiai variánsát 2020 októberében azonosították, majd 2021 márciusában jelölték meg kiemelt kockázatúnak. Azóta folyamatosan növekedett az elemzett mintákban a variáns aránya. India mellett a világ több országában is megjelent ez a variáns, többek között Ausztráliában, Svájcban, Belgiumban, Csehországban és Németországban is.
Az indiai variáns a B.1.617 kódot kapta. Jelen tudásunk szerint két olyan mutációja is van, mely nagy mértékben gyengítheti a vírus elleni küzdelmet. Mindkét mutáció annál a fehérjénél található, melynek segítségével a vírus bekerül az emberi sejtekbe, nagyon leegyszerűsítve, amellyel a sejtekben található receptorokhoz hozzákapcsolódik. A változásoknak köszönhetően a vírus könnyebben megtámadhatja a sejteket és gyorsabban el is szaporodhat.
Az E484Q segítségével a vírus könnyebben képes „kikerülni” a szervezet immunrendszerét, vagyis nagyobb az esélye arra, hogy elszaporodjon és súlyosabb tüneteket okozzon.
Az L452R pedig a vírus fertőzőképességére van hatással. Korábbi, hasonló mutációval rendelkező vírusvariánsok fertőzőképessége akár 20 százalékkal is nagyobb lehet, mint ezekkel a mutációkkal nem rendelkező variánsoké.
Az indai mutáns 4 új tünete
Kutatók szerint az új variáns új tünetekkel jelentkezett. A korábban jól ismert tünetek (pl. a láz, a száraz köhögés, a szag- és ízérzékelés elvesztése, a légzési nehézségek stb.) mellé az alábbi négy tünetcsoportot jelölték meg a vizsgálatok szerint:
- kötőhártya-gyulladás (pink eyes): ez a szem kipirosodását, duzzanatát, váladékozását jelenti
- emésztőrendszeri panaszok: hányinger, hányás, hasmenés
- hallással kapcsolatos panaszok: fülzúgás, fülcsengés, szédülés
- feketegomba-fertőzés
Véd-e a maszk vagy az oltás az új indiai variáns ellen?
A szakemberek szerint nemcsak az egyéni védekezésnek (rendszeres, alapos kézmosás, távolságtartás, védőoltások beadatása, maszkviselés) van kiemelt szerepe, hanem annak is, mennyire hatékonyan tudjuk nemzetközi szinten felvenni a harcot a kórokozóval szemben. Rendkívül fontos például a fertőzések számának minimalizálása, a vírus továbbterjedésének lassítása vagy megállítása (pl. az utazási korlátozásokkal). Sajnos, már most a világ legalább 21 országában jelen van az új variáns, hazánkba azonban még nem érkezett meg.
Az E484Q arra is hatással lehet, mekkora mértékben nyújt védelmet a korábban megszerzett immunitás (legyen szó akár természetes, korábbi megfertőződésből eredő immunitásról, vagy a vakcina segítségével megszerzettről). Jelenleg is folynak vizsgálatok a már kifejlesztett vakcinák hatékonyságáról az új variánssal szemben. Valószínűleg a vakcinák adnak némi védelmet, és megvédenek a legsúlyosabb tünetektől – legalábbis a napokban sorra kezdik ezt nyilatkozni a vakcinagyártók – de ez a védelem jóval alacsonyabb lehet, mint más variánsokkal szemben.
Fontos megismerni és elemezni az új variáns fertőzőképességét, virulenciáját, illetve azokat a mechanizmusokat, melyek ezeket befolyásolják. Kiemelten fontos a kontaktuskutatás, a minták genetikai elemzése, és annak minimalizálása, hogy a vírus továbbterjedhesssen. Könnyen előfordulhat, hogy felül kell vizsgálni a már érvényben lévő COVID-19-megelőzési és -kezelési protokollokat, és a már elfogadott vakcinákat, oltási terveket is át kell alakítani annak megfelelően, hogy az új variáns(ok) ellen is megfelelő védelmet nyújthassanak.
