Egy ügyvéd elmegy kacsára vadászni. Le is szed egyet, de a kacsa beesik egy elkerített birtokra. A birtok tulajdonosa, egy öreg paraszt éppen ott kapálgat.
– Uram, legyen szíves, adja már ide azt a kacsát! – kéri az ügyvéd.- Dehogy adom, az én földemre esett, tehát az enyém! – mondja az öreg.
– Nana! Én egy ügyvéd vagyok, velem ne szórakozzon! Ha nem adja ide, akkor úgy beperelem, hogy mindenét elveszti!
– fenyegetőzik az ügyvéd.
– Várjon csak! Itt vidéken a vitás ügyeket a “három rúgás törvénye” szerint rendezzük. Hajlandó alávetni magát?- Az mit jelent?
– Én kezdem. Maga megfordul és előrehajol, én meg háromszor jó fenékbe rúgom. Ha bírja, akkor cserélünk, és maga jön.
Annál az igazság, aki tovább bírja.Az ügyvéd végigméri az öreget, és azt gondolja:
“Ezt a fazont kirúgom a világból is, ennél egyszerűbben úgysem tudnám elintézni a dolgot”, szóval, belemegy.Az öreg kezd, nekifut, és lendületből akkorát rúg az ügyvéd hátsójába, hogy az beleremeg.
A második rúgás akkorára sikerül, hogy az ügyvéd az orrával felszántja a földet.
A harmadik rúgástól pedig már az ügyvéd taknya-nyála egybefolyik, még a szeme is könnyes lesz.
Leporolja magát, és remegő hangon, fulladozva odaszól az öregnek:
– Na, forduljon meg Papa, most én jövök!Az öreg megpödri a bajszát:- Tudja mit? Feladom. Vigye a kacsáját!
