Dr. Hegedűs Zsolt kitálalt: ilyen állapotban adták át nekik az egészségügyet, ami Pintér Sándor szerint rendben van, ugyanis neki minden feladatot sikerült megoldania amit kapott

Pintér Sándor az átadás-átvételen vizsgálatot kért maga és a Belügyminisztérium ellen, mondván: szerinte semmiért nincs szégyenkeznie, és egyetlen olyan ügy sincs, ami miatt neki vagy az általa irányított kollégáknak szégyenkezniük kellene.

Akkor nézzük. Ezt az állapotot örököljük az előző kormánytól.

A dokumentum szerint több tízezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből, az ápolóhiány pedig meghaladja a 30 000 főt.

A szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év. 25 ezer kolléga már 58 év feletti. Ez azt jelenti, hogy miközben most is munkaerőhiány van, néhány éven belül még nagyobb tömegek eshetnek ki a rendszerből.

Vannak területek, ahol az ápolók nem havi 168–174 órát dolgoznak, hanem 220–240 órát. Ez nem hivatástudat, hanem rendszerszintű önkizsákmányolás.

A legkritikusabb területek között szerepel a felnőtt ápolás, az aneszteziológia és intenzív terápia, a műtőszolgálat és a labordiagnosztika.

Az intenzív területen 1 609 szakasszisztensből 1 079 fő 46–60 év közötti, miközben a 25–45 évesek száma mindössze 212 fő. Ha a nyugdíj mellett dolgozó kollégák kiesnek, egyes területeken az ellátás működése kerülhet veszélybe.

A műtőkben ugyanez a probléma: hiába van orvos, ha nincs elég műtős szakasszisztens, műtőssegéd és megfelelően képzett szakdolgozó. Így nemcsak a tervezett műtétek, hanem az akut beavatkozások biztonsága is sérülhet. Ennek következménye a várólisták növekedése és a betegellátás romlása.

A járóbeteg-ellátásban sem jobb a helyzet. Az asszisztensi tagozat 12 285 főt számlál, de a tagok közel kétharmada 45 év feletti. Ha csak a 60 év feletti korosztály távozik, már több mint 2 000 ember fog hiányozni erről a területről.

Ez az örökség: elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány, túlóra, kiégés, romló munkakörülmények, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat. Alapjában sérül már a betegbiztonság - ki kell mondani. 

A magyar egészségügy nem működhet tovább a szakdolgozók önfeláldozására építve.

Bérrendezés kell. 

Valódi megbecsülés kell. 

Reális minimumfeltételek kellenek. 

Több szakdolgozó kell az ágy mellé, a műtőbe, az intenzívre, a szakrendelőkbe és az alapellátásba.

Mert a betegbiztonság ott kezdődik, hogy van elég, megfelelően képzett és megbecsült szakdolgozó a beteg mellett.

Kritikus a helyzet annak ellenére, hogy Pintér Sándor idén februárban még azt mondta: „Ami feladatot kaptam, mindent sikerült megoldani.”

A legnagyobb baj, hogy fel sem mérte és fel sem tudta mérni, hogy mit vállal, amikor elvállalta az egészségügy irányítását. 

A jövő héten már az önálló egészségügyi minisztériumban ülünk le egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, hogy elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyaljunk.

Olvasd tovább

Most robbant a hír egyenesen Magyar Pétertől! Már biztos! Brutális emelés jön! EKKORA összeget kapnak, akiknek 120 ezren alul van a nyugdíja! Itt vannak a számok:

Egyre nagyobb figyelmet kapnak azok a nyugdíjjal kapcsolatos vállalások, amelyek az elmúlt napokban kerültek nyilvánosságra. A bejelentések különösen az alacsonyabb ellátásból élő idősek körében váltottak ki erős visszhangot, hiszen olyan ígéretek hangzottak el, amelyek közvetlenül érintenék a legnehezebb helyzetben lévő nyugdíjasokat. A legnagyobb figyelmet az a kijelentés kapta, miszerint Magyarországon senki sem kaphatna havi 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat.

Ez önmagában is jelentős változást jelentene a jelenlegi rendszerhez képest, különösen annak fényében, hogy jelenleg több százezer ember él ennél jóval kisebb összegből. Az elmúlt években a nyugdíjak kérdése fokozatosan az egyik legfontosabb társadalmi témává vált. A folyamatos drágulás, az élelmiszerárak emelkedése és a megélhetési költségek növekedése különösen érzékenyen érintette az idősebb korosztályt. Sok nyugdíjas számára már nem egyszerűen a kényelmesebb élet, hanem a mindennapi megélhetés vált bizonytalanná. A legkisebb nyugdíjak kerültek a középpontba: A most ismertetett elképzelések szerint az egyik első intézkedés a legalacsonyabb nyugdíjak megemelése lenne. A cél az, hogy senki ne maradjon havi 120 ezer forint alatti ellátással.

Ez különösen azok számára jelenthetne érdemi változást, akik hosszú ideje rendkívül alacsony nyugdíjból próbálnak megélni. Az elképzelések szerint azonban nemcsak a legkisebb ellátások emelkednének. A 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjat kapók rendkívüli emelésben részesülhetnének, vagyis egy szélesebb réteg számára is pluszpénzt jelenthetne az új rendszer.

A nyugdíjas szervezetek és szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a kisnyugdíjak problémája már nem csupán szociális kérdés, hanem egyre súlyosabb társadalmi feszültségforrás is. Sokan vannak ugyanis, akik több évtizednyi munka után is olyan ellátást kapnak, amelyből rendkívül nehéz biztosítani az alapvető megélhetést. Több mint 400 ezer embert érinthetne a változás: A nyilvánosságra került számok szerint több mint 400 ezer ember kap jelenleg havi 140 ezer forintnál kisebb nyugdíjat Magyarországon. A most felvázolt tervek egyszerre szólnak a minimumszint emeléséről, a legkisebb nyugdíjak célzott felzárkóztatásáról és a plusz havi juttatások megtartásáról. Hogy ezekből végül mi és milyen formában valósulhat meg, az még a jövő kérdése, de az biztosnak látszik, hogy a nyugdíjak körüli vita a következő hónapokban még tovább erősödik majd.

Olvasd tovább

Lemondásra szólították fel Magyar Pétert. Nem hiszed el ki tette EZT meg

Pokol Béla, az Alkotmánybíróság korábbi tagja reagált Magyar Péter hétfői bejegyzésére, s úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök alkotmánysértést követett el azzal, hogy folyamatosan sértegeti Sulyok Tamást. A korábbi alkotmánybíró szerint Magyar Péter ezzel megszegte esküjét, ezért le kellene mondania.Pokol Béla korábbi alkotmánybíró közösségi oldalán reagált Magyar Péter hétfő reggeli bejegyzésére, amelyben véleményét közölte a Sulyok Tamás köztársasági elnökkel készült interjúra. A miniszterelnök részletezte, hogy mit vár el egy államfőtől, valamint ismét lemondásra szólította fel Sulyok Tamást.Az egykori alkotmánybíró posztjában alkotmánysértést említett, és Magyar Péter azonnali lemondását követelte, amit az Alaptörvény 12. cikkének első bekezdésével indokolt: „a köztársasági elnök személye sérthetetlen”.

Pokol Béla felidézte Magyar Péter korábbi megjegyzését, miszerint „Orbán Viktor báb köztársasági elnöke ma interjút adott a maffia propagandalapjának”.

Zárójelbe aztán odatette, hogy a Mandinerről van szó, azonban Sulyok Tamás az Indexnek adott interjút. Ebből arra következtetünk, hogy Pokol Béla nem olvassa lapunkat.

Olvasd tovább

Magyar Péter bevitte a kegyelemdöfést Orbán Viktornak: ilyenre még nem volt példa

Mészáros Lőrinc vagyona olyan magasságba emelkedett, amilyenre Magyarországon korábban alig volt példa. A Forbes legutóbbi magyar milliárdoslistája szerint a felcsúti üzletember becsült vagyona 1241,8 milliárd forint lett, ezzel ismét ő számít Magyarország leggazdagabb emberének. A lap szerint ez az összeg a 2023-as magyar GDP 1,65 százalékának felel meg, vagyis már nemcsak magánvagyonként, hanem országos gazdasági súlyként is értelmezhető.

Egyetlen év alatt több mint duplájára nőtt

A legnagyobb visszhangot nemcsak a vagyon nagysága, hanem a növekedés üteme váltotta ki. A Forbes adatai alapján Mészáros Lőrinc vagyona egy év alatt több mint duplájára nőtt, a Telex összefoglalója szerint az éves növekedés 107 százalékos volt. A lap kiemelte azt is, hogy a becsült vagyon erősen függ az Opus Global tőzsdei értékétől, vagyis a piaci mozgások is jelentős szerepet játszhatnak benne.

Nemzetközi szinten is feltűnő lett a vagyona

A Forbes nemzetközi milliárdoslistáján Mészáros Lőrinc 2026-ban a világ 823. leggazdagabb embereként szerepelt, 5,2 milliárd dolláros becsült vagyonnal. A 24.hu összefoglalója szerint öt év alatt három és félszeresére növelte vagyonát. Ez már nemcsak magyar viszonylatban feltűnő, hanem nemzetközi összevetésben is, különösen azért, mert vagyona olyan globális sztárokéval is összevethető, mint Taylor Swift vagy Cristiano Ronaldo.

Állami megbízások és kiemelt projektek is előkerültek

A vagyon növekedését sok elemző és újságíró nem kezeli egyszerű piaci sikerként. A Direkt36 újságírója, Gólya Ágnes korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy Mészáros cégei nagyrészt a magyar gazdaságban érdekeltek, mégis rendkívüli növekedést tudtak felmutatni, ami szerinte jelentős részben annak köszönhető, hogy cégei milyen kormányzati kiemelt projektekhez jutottak. A Telex a Forbes-listát ismertetve szintén azt írta, hogy az Opus Global árfolyammozgása mellett állami beruházások, kölcsönök és tulajdonrész-cserék is szerepet játszhattak a vagyonugrás hátterében.

Már nemcsak magánügy, hanem országos kérdés

Az 1241,8 milliárd forintos becsült vagyon olyan összeg, amelyet hétköznapi léptékkel szinte lehetetlen felfogni. Egyetlen ember vagyona már nagy állami programok éves költségéhez mérhető nagyságrendben mozog. Ezért Mészáros Lőrinc gazdagodása évek óta politikai vita tárgya, és a nagy kérdés most már nemcsak az, hogyan nőhetett ekkorára ez a vagyon, hanem az is, hogy egy új politikai korszakban mit kezd Magyarország azzal az örökséggel, amelyben ilyen mértékű vagyon épült fel a hatalom közvetlen közelében.

Olvasd tovább

Fontos csomag érkezik sok nyugdíjasnak! Ezt a számot kell hívniuk, ha kibontották!

Sok idős emberhez érkezhet hamarosan különleges csomag a postával, ám most nem nyugdíjat vagy hivatalos levelet kézbesítenek. A tavaly kibővített Gondosóra Program keretében továbbra is automatikusan érkeznek az életmentő okoseszközök a 80 év feletti magyar állampolgárokhoz. A program célja, hogy nagyobb biztonságot nyújtson az idősek számára, különösen azoknak, akik egyedül élnek vagy egészségi állapotuk miatt fokozott segítségre szorulhatnak.

Már nem kell külön igényelni

A rendszer egyik legnagyobb változása, hogy a 80 év felettiek számára már nem szükséges külön kérvényezni a Gondosórát. Az állam tavaly kezdte meg az automatikus kiküldést, amely azóta is folyamatosan, ütemezetten zajlik.

A készülékeket a Magyar Posta kézbesítői viszik ki teljesen ingyenesen, így az érintetteknek sem fizetniük, sem külön ügyintézést intézniük nem kell.

A 65 év felettiek számára a program továbbra is elérhető, számukra azonban jelenleg még igénylés szükséges.

Ezt kell tenni a csomag kibontása után

A Gondosóra Program eszközét a kézhezvétel után aktiválni is kell, hogy minden funkció működni tudjon.

A csomagban található tájékoztató szerint az aktiváláshoz a Gondosóra központi telefonszámát kell felhívni, ahol segítenek a beüzemelésben és az adatok egyeztetésében.

Az aktiválás során ellenőrzik:

a felhasználó adatait,

a hozzátartozói elérhetőségeket,

valamint azt is, hogy az eszköz megfelelően működik-e.

A szakemberek szerint érdemes a csomag megérkezése után minél hamarabb elvégezni az aktiválást, mert csak ezután válik teljesen használhatóvá az óra segélyhívó és biztonsági rendszere.

A pontos telefonszámot és a szükséges tudnivalókat minden esetben a csomagban található tájékoztató tartalmazza.

Mire képes a Gondosóra?

A Gondosóra egy idősek számára fejlesztett okoseszköz, amely több olyan funkcióval rendelkezik, amely vészhelyzetben gyors segítséget nyújthat.

A készülék:

figyelheti a viselője állapotát,

GPS segítségével megmutathatja a pontos helyzetét,

érzékeli az eséseket,

és segélyhívó gombbal is rendelkezik.

Szükség esetén a rendszer automatikusan értesítheti a hozzátartozókat vagy a segítségnyújtó központot.

A családoknak is nagy segítséget jelenthet

Sokan nem tudnak folyamatosan idős hozzátartozójuk mellett lenni, ezért a Gondosóra komoly biztonságérzetet adhat a családoknak is.

Rosszullét, elesés vagy más váratlan helyzet esetén az eszköz gyors segítséget biztosíthat, így akár életet is menthet.

A program célja továbbra is az, hogy minél több idős ember élhessen biztonságban és önállóan saját otthonában.

Olvasd tovább

Mégis megtette! Most jött a rendkívüli hír Sulyok Tamásról!

 

Sulyok Tamás idén egyetlen kegyelmi kérvényt sem fogadott el

Váratlanul szigorú képet mutatnak a friss kegyelmi adatok: 2026. április 30-ig összesen 314 kegyelmi kérvény érkezett Sulyok Tamás köztársasági elnökhöz, ám ezek közül egyet sem hagyott jóvá. A hír azért kapott nagy figyelmet, mert az államfői kegyelem mindig érzékeny közéleti kérdés, különösen az elmúlt évek botrányai után. A jelenlegi adatok alapján tehát nem arról van szó, hogy tömegesen osztanák a kegyelmet, hanem épp ellenkezőleg: idén minden ilyen kérelmet elutasítottak.

Tavaly még négy ember kapott kegyelmet

A mostani szigorúság különösen annak fényében feltűnő, hogy 2025-ben 689 kegyelmi beadvány érkezett Sulyok Tamáshoz, és ezek közül négy esetben született kedvező döntés. Vagyis tavaly sem volt gyakori az elnöki kegyelem, de az idei teljes elutasítás még ehhez képest is keményebb irányt jelez. A Sándor-palota ugyan statisztikai adatokat közöl, de az egyes ügyek részletei nem nyilvánosak, így nem derül ki, pontosan milyen esetekben kértek kegyelmet az érintettek.

Háromféle kegyelem létezik

A köztársasági elnök többféle kegyelmi döntést hozhat. Létezik eljárási kegyelem, amely még a jogerős ítélet előtt merülhet fel, végrehajtási kegyelem, amely jogerős büntetés után kérhető, valamint mentesítési kegyelem, amely a büntetett előélet következményeit enyhítheti. Utóbbi például olyan élethelyzetekben lehet fontos, amikor valaki munkavállalásnál vagy hivatalos ügyekben kerül hátrányba a korábbi büntetése miatt. A legismertebb esetek rendszerint a végrehajtási kegyelem körébe tartoznak.

A döntések háttere továbbra sem ismert

A kegyelmi ügyek egyik legnagyobb sajátossága, hogy a nyilvánosság jellemzően csak számokat lát, történeteket nem. A Sándor-palota adatai megmutatják, hány kérvény érkezett és hányat fogadtak el, de az ügyek tartalmáról, az elutasítások indokairól vagy az érintettek személyéről nem közölnek részleteket. Emiatt sok kérdés nyitva marad, és a közvélemény legfeljebb találgatni tud arról, milyen szempontok alapján születnek ezek a döntések.

Szigor vagy politikai üzenet?

A friss adatok alapján Sulyok Tamás idén rendkívül óvatos, sőt kifejezetten szigorú gyakorlatot követ a kegyelmi ügyekben. Ez egyesek szerint természetes következménye annak, hogy a kegyelmi döntések körül korábban komoly társadalmi felháborodás alakult ki, mások viszont azt kérdezik, vajon valódi államfői mérlegelésről van-e szó, vagy inkább politikai óvatosságról. A kérdés így továbbra is nyitott: túl szigorú a jelenlegi köztársasági elnök, vagy inkább csak "felsőbb utasításra" nem adott kegyelmet szinte senkinek?

Olvasd tovább

Orbán Viktor fegyverét veti be Magyar Péter! Olyan dolgot jelentett be, ami mindenkinél kiverte a biztosítékot:

Orbán Viktor fegyverét veti be Magyar Péter, váratlan dolgot jelentett be! Érdekes döntés. Magyar Péter miniszterelnök kedden, a parlamentben, a tárcavezetők bemutatásakor tett nagy bejelentést. Elmondta, az egészségügyi, az igazságügyi, az oktatási és gyermekügyi, valamint a pénzügyi tárca vezetői vétójogot kapnak a kormányzati döntéshozatali rendszerben. Úgy véli, bár a miniszterek egyenrangúak, bizonyos szakterületek kulcsszerepet játszanak a „rendszerváltás” folyamatában.

A Tisza Párt elnöke szerint pedig ez a négy minisztérium áll a legnagyobb és a legnehezebb feladat előtt. Elmondta azt is, hogy a cél, hogy áttekinthető szaktárcák alakuljanak ki. Ők lennének a vétójoggal rendelkezők: Görög Márta igazságügyi miniszter, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, Lannert Judit pedig gyermek- és oktatásügyi miniszter. A döntés sokakat meglepett, egyes körökben elítélik, mások támogatják a Miniszterelnök döntését. 

Olvasd tovább