Baby, a vak tehén és Lulu, a malac már 8 évig voltak elválaszthatatlan barátok. Mindketten egy állatmenhelyen töltötték életük nagy részét, sajnos Lulu nemrégiben elhunyt, Baby pedig magára maradt. Szerencsére nem sokáig.
Baby Lulunak köszönhette, hogy világtalanul is “látott”, ő volt a tehén szeme, mindenben segített neki, így sosem érezte magát kirekesztve. Mikor a malac elpusztult, Baby szíve összetört, napokig sírva kereste jó barátját, körbe-körbe járt a karámban kétségbeesve. A gondozók megpróbálták vigasztalni, végül egy csoda folytan tudta feldolgozni a veszteséget.
Egy kis boci került a menhelyre, aki nem meglepő módon nehezen illeszkedett be, alig oldódott fel. Baby kiszagolta, hogy segítségre van szüksége, így a szerepek megcserélődtek: eddig rá vigyáztak folyton, most ő egyengeti a fiatal állat útját.
