Sajnos nem éppen derülátó a prognózis: borzalmas számokat láthatunk, amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit mondanak az elemzők a 2023-as inflációról.
Már idén év végére 25% fölé emelkedhet a pénzromlás, az infláció tetőzése azonban csak 2023 elején várható.
A Portfolio cikkében arról ír, hogy 2023-ban 17,5 és 19,5 százalék között várható az éves infláció, és az inflációs rátát várhatóan csak jövő decemberben, egy év múlva sikerült 10% alá szorítani. A jegybanki célsávot pedig leghamarabb 2024 második negyedévében sikerül majd elérni újra.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a súlyos infláció még legalább egy évig velünk marad, és az árak emelkedése formájában helyez nyomást a mindennapjainkra.
Mi áll azonban a magas infláció mögött?
Az inflációs nyomás már a világjárvány előtti időszakban is fokozatosan erősödött, ekkor azonban még nem volt számottevő.
Ugyanakkor jelentős mennyiségű monetáris és fiskális stimulus érkezett a gazdaságba, így a kereslet mesterségesen fel lett turbózva, amellyel a kínálat képtelen volt lépést tartani.
Később az inflációs várakozások is elszabadultak, a kereslet – kínálat egyensúly pedig felborult. A nem éppen acélos árfolyam az importált inflációs nyomást is felerősítette. Ezen kívül pár más tényező szintén hozzájárult az infláció emelkedéséhez. Ilyenek: a vállalatokat érő költségoldali sokkok, a különadók, amik az erős keresleti környezetben intenzív átárazásokhoz vezettek.
Egyelőre az infláció nem főzött, és nem sikerült az inflációs várakozásokat sem elvágni.
