Vasárnap este Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt a Bayer show vendége. A müsorban Schmidt Mária legújabb kötete, a Látlelet kapcsán az orosz-ukrán háború, az amerikaiak és a németek szerepének az értékelése volt a téma.
A műsorvezető Bayer Zsolt kérdésére az orosz-ukrán háború kapcsán Schmidt Mária arról beszélt, hogy azt már 2014-től lehet tudni, hogy a háborús propaganda elborít mindent. És azt, hogy az amerikaiak és részben Nagy-Britannia kiképzésének köszönhetően Európa harmadik legerősebb hadserege lett az ukrán. Most pedig az Egyesült Államok Ukrajnát “kitüntetett helynek“ tekinti, ezért pénzt, fegyvert, támogatást nyújt nekik az oroszok elleni háborúban. “Ez egy proxi háború” - mondta Schmidt Mária és idézett egy amerikai szenátort, Lindsey Grahamet is azzal, hogy “az utolsó ukránig fogunk harcolni”. Ebből a cinizmus és az arrogancia is kiütközik - mondta..
Bayer Zsolt megkérdezte azt is, hogy az amerikai elnök, Biden - még alelnökként - a fiát a legnagyobb ukrán gázipari tröszt igazgatóságába ültette, de az ukrán földeket, a világ legnagyobb termőföldjét amerikai cégek birtokolják már - Schmidt Mária erre azt mondta, szerinte mindez egy következmény. Az amerikai stratégiai cél ugyanis az, hogy Oroszországot szárazföldön és a tengeren is körbevegye a NATO, az USA, “és hogy a NATO-t egészen az orosz határig elvigyék”. De a biológiai laborokat is megemlítette. Ezeket a kérdéseket már a republikánusok is firtatják - tette hozzá. Meggyőződése szerint Putyint meg akarják dönteni, és valamilyen formában amerikabarát kormányzatot akarnak.
Bayer a műsorban Békés Mártont idézte, eszerint az Egyesült Államok az elmúlt húsz év folyamán mindig ott alakított ki háborús gócpontokat, például Koszovóban, Afganisztánban, vagy most Ukrajnában, ahol az USA új energiarezsimjének “háromszegelési” pontjai találhatók. A Terror Háza múzeum főigazgatója szerint ez nem meglepő, ugyanis mindig a legfontosabb energia megszerzéséért folyt a háború. “Miután a legnagyobb természeti kincsekkel Oroszország rendelkezik, és energiával, azért fontos ennek a felügyeletét megszerezni az Egyesült Államok számára, mert ez egy nagyon nagy adukártya lenne Kínával szemben. Oroszország egy regionális hatalom. De már nem az a szuperhatalom, amely fenyegetné az Amerikai Egyesült Államoknak a világhatalmi pozícióját. Az már Kína” - mondta Schmidt Mária.
Az amerikai demokráciaexport kérdése kapcsán Bayer azt mondta, “Oroszország esetében egy hatéves gyerek is látja, hogy az nem fog sikerülni”. Schmidt Mária ehhez annyit tett hozzá, hogy “a káosz már sikerült”. Ráadásul Amerika úgy látszik, azon gondolkodik, hogy Európa fizesse a háború terheit - mondta.
Schmidt Mária szerint az Egyesült Államok azt mérlegeli, hogy a választópolgárokat csak nagyon mérsékelten érdekli az, hogy mi történik Ukrajnában és hogy hol fog húzódni a NATO keleti határa. Ezért a háború lezárása Európa érdeke lenne - mondta Schmidt Mária Orbán Viktor miniszterelnököt idézve, hogy mielőbbi fegyverszünetre van szükség. “Az oroszok nagyon jók az ideiglenes megoldásokban, nálunk is negyvenöt évig voltak ideiglenesen, tehát egy ideiglenes fegyverszünet negyvenöt évig segítene rajtunk, így az első körben” - fogalmazott, némi iróniával.
A “make love, not war” háborúellenes szlogen és a németek kapcsán Bayer kérdésére Schmidt Mária azt mondta: ott a mostani zöldek, akik korábban Amerika ellen és a NATO és az atomfegyverek ellen tüntettek, “most a legnagyobb Amerika-csicskák” Németországban és a háborús héják.
A háború kapcsán arról is beszélt, hogy az oroszok stratégiája megváltozott, nem kímélik már a polgári lakosságot és az infrastrukturát sem, “most az a cél, hogy az ukránok itt maradjanak a télre áram víz és fűtés nélkül”. Ukrajna demográfiai katasztrófával néz szembe, milliószámra mennek el, ott már nem marad senki - jelentette ki Schmidt Mária.
“Van még egyáltalán Németország ?” - tette fel a kérdést Bayer az ukrán nagykövetnek a német kancellárra tett beszólásai kapcsán, akit másnap emiatt sem utasított ki Németország. “Szerintem nincs” - mondta erre Schmidt Mária, aki azt nehezményezte, hogy a német kancellár egy szót sem szólt az Északi Áramlat vezetékeit ért terrortámadás után.
“Nem láttam az újságok címlapján hatalmas betűkkel…”. Másrészt, a német kancellár “korrupciós vizsgálat alatt áll”, a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is vizsgálat alatt áll a Pfizer vakcina beszerzések sms-ezései miatt.” Én nem hiszem, hogy ők abban a helyzetben vannak, hogy bármiben nemet mondjanak az amerikaiaknak” - jegyezte meg Schmidt Mária.
Arra, hogy a németeket a cégeik 200 millió eurós támogatása miatt bírálják, a Terror Háza Múzeum főigazgatója emlékeztetett, a németek a kínaiakkal akarnak üzletet kötni a kikötői kapacitásokról. Azt “egy rettenetes rossz politikának” nevezte az európai vezetők részéről, hogy semmiféle védelmi képességet nem alakítottak ki. “Az már egyértelműen kiderül, hogy a politikában két dolog számít, az erő és az érdek, más nincs. Vannak még a szép mondatok, abban jók a németek, csak azzal sokra nem lehet menni” - jelentette ki.
A föderális Európa és a közös európai hadsereg kapcsán pedig arra, hogy Orbán Viktor a közös európai hadsereget már tíz éve szorgalmazza, a kontinens szerepéröl az öntudatra-ébredést hangsúlyozta, és azt, hogy az ipart a haderőfejlesztéssel tudnák stimulálni.
Arra, hogy ha az Egyesült Államokban a félidős választáson a republikánusok nyernek mindkét házban, lesz-e esély a békére, Schmidt Mária azzal reagált: ott is vannak héják, de nagyon reméli, mert az amerikai embereket az érdekli, hogy mi van az inflációval, mennyibe kerül a benzin és vannak-e munkahelyek. Másrészt, az amerikai közvéleménynél az első százban Ukrajna nem szerepel.
