Hallgasd végig ezt a csodás verset. Gondolj a szép emlékekre, és azokra akik most hiányoznak. Szabó Gyula csodálatos, bársonyosan zengő hangján hallgatva páratlan élmény!

Erdélyi József verse a régi, falusi reggelek idilljét hozza vissza. Amikor sárgarigó fütyült a fán. Azt fütyülte, hogy élni jó, hogy élni jó; hogy élni jó, hogy élni szép, ha fogják az ember kezét.

'Kéklett az ég, sütött a nap;

mentem sötét fenyők alatt.

Kezemet fogta jó apám;

sárgarigó fütyölt a fán.

Sárgarigó, huncut rigó,

azt fütyölte, hogy élni jó;

hogy élni jó, hogy élni szép,

ha fogják az ember kezét.'