A tudósok szerint, ha nem csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, a jelenlegihez képest 12-13-szor több hőhullámos napra számíthatunk a század végéig.
Az előrejelzések szerint a nyár akár 5-6 hónapra is elhúzódhat, és a hőmérséklet elérheti a 45-46 Celsius-fokot is a legforróbb években.
2024 júniusában a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, és Magyarországon is rekordhőmérsékleteket mértek.
A HungaroMet adatai alapján az országos júniusi középhőmérséklet 21,6 Celsius-fok volt, ami az elmúlt 120 év ötödik legmelegebb júniusa.
Az év első hat hónapja soha nem látott meleget hozott, és már július közepén a második intenzív hőhullám tombol Közép-, Kelet- és Dél-Európában.
A klímatudósok szerint a globális felmelegedés folytatódni fog, és Európában, különösen Magyarországon, a hőmérséklet emelkedése a globális átlagnál is gyorsabb lesz. Ez az emberi tevékenységek, például az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt van.
A tartós hőhullámos napok száma jelentősen nőni fog az elkövetkező évtizedekben.
A jelenlegi trendek folytatódása esetén a nyarak egyre elviselhetetlenebbé válnak.
Az éghajlatváltozás hatásai már most is érezhetők, és ha nem teszünk lépéseket a kibocsátások csökkentésére, a jövő még forróbb és szárazabb nyarakat hoz. Az extrém hőmérsékletek és a csapadék hiánya komoly kihívásokat jelentenek majd mind a lakosság, mind a gazdaság számára.
Fontos, hogy az emberek és a döntéshozók komolyan vegyék a klímaváltozás figyelmeztetéseit.
A fenntartható energiaforrásokra való áttérés és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése kulcsfontosságú lépések a jövőbeni hőhullámok és más klímaváltozással összefüggő problémák enyhítésére. Tudatos cselekvéssel és megfelelő intézkedésekkel még van esélyünk megakadályozni a legrosszabb forgatókönyveket.
