A férjem 40. születésnapja közeledett, és szerettem volna egy meglepetésbulit szervezni neki. Hogy előkészítsem, azt mondtam neki, hogy a születésnapján elutazom, és megegyeztünk, hogy majd máskor ünnepelünk. A nagy nap előtti estén úgy tettem, mintha összepakolnám a táskáimat és elindulnék a reptérre. Valójában azonban a barátnőm, Karen házában töltöttem az éjszakát.
– Biztos, hogy ez működni fog? – kérdezte Karen, miközben egy szemöldökét felhúzta, én pedig a bőröndbe pakoltam a ruháimat.
– Teljesen biztos – válaszoltam. – Tom azt hiszi, a nővéremet látogatom meg.
Karen nevetett. – Te aztán ravasz vagy, Mária.
Másnap korán keltem, hogy minden tökéletes legyen. Tom mindig 6 körül ért haza a munkából, ezért 5-re meghívtam az összes barátját és családtagját. Így lett időnk feldíszíteni a lakást, mielőtt megérkezne.
4:45-re elkezdtek érkezni a vendégek. Először Tom testvére, Jim jött.
– Szia, Mária! Szükséged van segítségre? – kérdezte, miközben egy doboz díszt vitt.
– Persze, Jim. Tudnád elkezdeni felakasztani ezeket a girlandokat? – adtam át neki egy csomag kék és arany girlandot.
Ezután érkezett Tom legjobb barátja, Dave a feleségével, Lisával.
– Wow, tényleg kitettél magadért, Mária – mondta Lisa, miközben csodálta a dekorációt.
– Köszönöm, Lisa! Tudnátok a lufikkal segíteni? – adtam át nekik egy lufitáskát.
Mindenki besegített. 5:30-ra a nappali csodálatosan nézett ki: kék és arany girlandok lógtak a mennyezetről, lufik mindenhol, és egy nagy, „Boldog 40. születésnapot, Tom!” feliratú banner feszített a falon.
5:45-kor összegyűjtöttem mindenkit a konyhában.
– Oké, mindenki, Tom hamarosan itt lesz. Kapcsoljuk le a villanyt és bújjunk el – mondtam, miközben egyre nőtt az izgalom.
Mindenki a konyhapult mögött és más rejtekhelyeken húzódott meg. Szívem hevesen vert a sötétben. Visszatartottam a lélegzetem, amikor hallottam, ahogy a kulcs fordul a zárban. Az ajtó kinyílt, és lépteket hallottam. De aztán egy női hangot is.
– Szerinted tetszeni fog neki? – mondta a hang.
A szívem megállt. Ki lehet ez? Egy pillanatra azt hittem, Tom megcsal. A villany felkapcsolódott, és az egész szoba ámult. Az ajtóban egy fiatal pár állt, láthatóan ugyanolyan meglepődve, mint mi. A nő kezében egy bőrönd volt, a férfi pedig kulcsokat tartott.
– Kik vagytok ti? – kérdeztem, lépve előre.
A nő szeme kitágult.
– Kik vagyunk mi? És ti kik vagytok? – kiáltotta.
Jim lépett elő a pult mögül.
– Mi egy meglepetésbulira jöttünk. Ti kik vagytok?
A férfi körbenézett, zavartan.
– Ezt a házat Airbnb-n béreltük. Pár napra kellett volna itt maradnunk.
Elsápadtam.
– Airbnb? Ez a mi házunk!
Dave vakargatta a fejét.
– Biztos Tom tette fel a házat, miután Mária azt mondta, hogy elutazik.
A nő együttérzően nézett rám.
– Ó, istenem, fogalmunk sem volt. Nagyon sajnáljuk. Azonnal elmegyünk.
– Nem, nem, rendben van – mondtam gyorsan, próbálva nyugtatni a helyzetet. – Csak oldjuk meg.
A fiatal pár, még mindig zavartan, belépett és becsukta az ajtót. Mindenki halkan beszélgetett, próbálva összerakni, mi történik. Karen odalépett hozzám.
– Mária, mi történik?
– Fogalmam sincs – suttogtam vissza. – Biztos Tom tette fel a házat Airbnb-re, amikor mondtam neki, hogy elutazom.
Tom nővére, Susan odalépett a párhoz.
– Hé, mi lenne, ha leülnénk mindannyian, és átbeszélnénk ezt?
Átvonultunk a nappaliba, ahol a dekorációk és a buli kellékek hirtelen furcsán idegennek tűntek. A fiatal pár bemutatkozott: Jake és Emily.
– Nagyon sajnáljuk ezt – mondta Jake. – Azt hittük, a ház üres.
Emily bólintott. – Igen, nem akartuk tönkretenni a bulitokat.
Erőt vettem magamon, és rámosolyogtam.
– Nem a ti hibátok. Csak egy nagy félreértésről van szó.
Elővettem a telefonom, és hívtam Tomot. A második csörgésre vette fel.
– Hé, drágám! Azt hittem, már a járatodon lennél – mondta vidáman.
– Tom – mondtam, próbálva nyugodt maradni –, feltetted a házunkat az Airbnb-re?
Egy pillanatnyi csend.
– Ööö, igen. Azt gondoltam, mivel te elutazol, kereshetnénk egy kis extra pénzt.
Behunytam a szemem, és mély levegőt vettem.
– Tom, én nem utazom el. Éppen egy meglepetésbulit szerveztem neked. És most itt vagyunk egy házzal tele vendégekkel, plusz egy párral, akik azt hitték, hogy kibérelték a házunkat.
Tom csendje szinte kézzelfogható volt.
– Ó, ne, Mária, nagyon sajnálom. Nem tudtam.
Ránéztem Jake-re és Emily-re, akik kínosan ültek a kanapén.
– Mit csináljunk most?
Tom felsóhajtott.
– Már úton vagyok haza. Megoldjuk, ha odaérek.
Letettem a telefont, és a többiekhez fordultam.
– Tom hamarosan itthon lesz. Akkor oldjuk meg a helyzetet.
Jake felállt.
– Találhatunk máshol szállást. Nem akarjuk elrontani a bulitokat.
Lisa megrázta a fejét.
– Nem, maradjatok. Bőven van étel és ital. Csatlakozzatok hozzánk.
Emily habozva mosolygott.
– Biztosak vagytok benne?
– Teljesen – válaszoltam. – Minél többen, annál jobb.
Körülbelül tizenöt perccel később Tom megérkezett, kissé kínosan. Belépett, és azonnal bocsánatot kért mindenkitől.
– Nagyon sajnálom ezt – mondta. – Csak próbáltam egy kis pénzt félretenni a nyaralásunkra Máriával.
Susan nevetett.
– Nos, aztán tényleg megleptél minket, Tom.
Jake és Emily végül maradtak, és a buli folytatódott. Nagyszerűen kezelték a helyzetet, és hamarosan mindenki nevetett, jól érezte magát.
– Az váratlan vendégekre és a meglepetésbulikra! – koccintott Dave, felemelve a poharát.
– Egészséget! – visszhangzott egyszerre, miközben mindenki összeütötte a poharát.
Ahogy telt az este, nem tudtam nem mosolyogni. A káosz ellenére ez egy felejthetetlen éjszaka lett. Ami a nyaralást illeti, Tommal mindenképpen elmegyünk majd egyre, és évekig mesélni fogjuk a történetet.
