Magyarország — A jegybank keddi, váratlan kamatdöntése miatt tovább gyengült a forint, a lépés hatására ugyanakkor kedvezőbbé válhatnak egyes hitelek törlesztőrészletei és könnyebben talpra állhat gazdaság.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 0,9-ről 0,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ennek első hatása viszont nem volt túl pozitív: a forint árfolyama az euróhoz képest 347-ről 350 forintra kúszott fel, szerda délelőtt pedig már 351-nél járt. Ez a folyamat pedig költségesebbé teheti a külföldi nyaralásokat a valutaváltás miatt.
A mérleg másik serpenyőjében viszont ott van a járvány miatt meghatározott, eredetileg 5,9 százalékos, az alapkamathoz igazodó és az év végéig tartó THM-plafon csökkenése, amely több pénzt hagyhat a családi kasszában. Ennek lehetséges mértéke számos egyéb tényezőtől függ, de a Bank360.hu becslése szerint egy 2 millió forintos, 72 hónapra felvett személyi kölcsön esetében összesen öt-hatezer forint kedvezményt jelenthet idén a hátralévő hat hónapban.
Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint az MNB lépése két dolgot eredményez: az emberek szívesebben vesznek fel hitelt és az alacsony kamat miatt a megtakarításukat jellemzően inkább elköltik, nem rakják be a bankba. – A jegybank célja, hogy a lakosság jobban fogyasszon, a vállalatok pedig beruházzanak, ami segíti a gazdaság élénkítését. A tankönyv szerint a kamatcsökkentés gerjesztheti az inflációt, de ettől egyelőre nem kell tartani, ugyanis ha nem pörög a gazdaság, nem nagyon emelnek árat a vállalkozók. A kamatvágás természetesen tavalyhoz képest nem fogja gyorsítani a gazdaságot, csupán kissé mérsékli a koronavírus-válság miatti visszaesést – magyarázta lapunknak a szakértő.
Az MNB kedden azt is közölte, hogy a legfrissebb előrejelzéseik szerint a magyar GDP 0,3-2 százalékkal nőhet idén. Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a nemzetközi hitelminősítők jelentős visszaesésre számítanak. Madár István úgy véli, a jegybank abban bízik, hogy egy „ultraoptimista” előrejelzéssel befolyásolni tudja a gazdasági szereplők várakozásait és döntéseit, így amolyan önbeteljesítőjóslat-hatása lehet.
Matolcsy György (64) jegybankelnök azzal érvelt, hogy az első negyedévi 2,2 százalékos növekedés jó alap, amire lehet építeni. A második negyedév hétszázalékos zsugorodást hozhat, így a gyors visszapattanáshoz „a harmadik és negyedik negyedévben fordulatra van szükség”.
Legoptimistább a jegybank
A többi nemzetközi hitelminősítőhöz képest optimistábban látja a magyar gazdaság jövőjét a Moody’s, amely idén így is 4,8 százalékos recessziót jósol. Az Európai Bizottság hétszázalékos mínuszt becsül, de még a kormány is háromszázalékos GDP-csökkenést tart valószínűnek, míg a jegybank továbbra is a növekedés mellett teszi le a voksát.
Forrás
