Sokakban felmerült már, hogy ha egyszer van védőoltás a koronavírus ellen, és azzal megállítható a járvány, miért nem teszik azt kötelezővé, vagyis miért nem kerül be a kötelező védőoltások közé.
Most megszületett a válasz, mégpedig egyenesen Müller Cecíliától, amiből kiderül, számos feltétele van annak, hogy egyáltalán felmerüljön egy – bármilyen – oltás bevétele a kötelezően beadandó védőoltások közé.Még december 30-án élt ugyanis közérdekű beadvánnyal ifj. Tényi István, egykori fidesz-tag, aki közérdeklődésre számot tartó be- és feljelentéseivel vált ismertté.
Azzal fordult a Miniszterelnökséghez, és Müller Cecília tisztifőorvoshoz, hogy:
“Kérem, hogy az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország Kormánya fontolja meg, hogy egyes munkakörökhöz, és/vagy életkorhoz kötötten legyen kötelező a koronavírus-oltás.”
Erre egyébként jogi lehetőség lenne is – mármint, hogy egy oltás bekerüljön a kötelező védőoltások közé. Tényi meg is indokolta az Alaptörvény, illetve korábbi alkotmánybírósági határozatok alapján.
Mert bár az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kötelező oltások rendszere alapjogi korlátozásokkal jár – például sérti az önrendelkezéshez való jogot, – az államnak törvények útján jogában áll, az alapjogi korlátozások árán is, kötelező védőoltási rendszer bevezetése. A korábbi jog megállapítások kimondták – az Alkotmánybíróság 2007-ben, – hogy a kötelező védőoltás rendszerét az alapjogok szükséges korlátozása.
Ennek azonban feltétele, hogy ez a korlátozás kényszerítő okból történjen (mint most a világjárvány) és az elérni kívánt cél fontossága összhangban legyen az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlyával. Alkotmánybírósági határozat mondja ki, hogy: „Tekintettel a természettudományos előfeltevésekre ([…]), az életkorhoz kötött védőoltások alkalmas és szükséges eszköznek minősülnek egyfelől a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosításához, másfelől az egész társadalom fertőző betegségekkel, járványokkal szembeni védelméhez.”
Arról van tehát szó, hogy a védőoltások kötelező jellege bár sérti a páciens önrendelkezéshez való jogát, a közösségi érdek felülírja az egyéni érdekeket. Az állam a kötelező védőoltás elrendelésével pedig a közösség érdekében jár el.
Ezek – és további jogi érvelés alapján – kérte ifj. Tényi István a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételét.
És itt a válasz:
Most megérkezett hozzá Dr. Müller Cecília szakmai válasza, melyben az áll, hogy a védőoltások célja az egészségügyi törvény értelmében egyebek mellett a fertőző betegségek elleni aktív, illetve passzív védelem kialakítása. A törvény szelemében a védőoltások, csakúgy, mint más egészségügyi bevatkozások esetén tudományos alapossággal ki kell vizsgálni, hogy a beavatkozás milyen kedvező eredménnyel járhat, mi a kockázata, illetve teljesülnie kell annak az elvnek is, miszerint a beavatkozás kockázata kisebb legyen a beavatkozás elmaradásával járó kockázatnál. Ennek megállapítása tudományos kérdés, a beavatkozás egyénre szabott alkalmazása pedig orvosi kérdés – áll Müller Cecília levelében, kiemelve, hogy ezeket a dolgokat nem lehet jogi kérdésként kezelni.
A levélben Müller Cecília számos érdekességet leír. Például azt, hogy a tudomány ismeretei folyamatosan bővülnek a járvány lefolyásáról, a koronavírusról magáról, és a vírus által okozott betegségekről, azonban ezzel együtt:
“Számos kérdésre vonatkozóan még nem állnak rendelkezésre egyértelmű adatok, evidenciák.”
A levélből kiderül, nem ismert pontosan, hogy:
A betegség átvészelése mennyi ideig nyújt védettséget.
Ezt a védettségi időtartamot mennyire befolyásolja a páciens meglévő alapbetegsége, életkora, egészségügyi állapota.
Nem ismert pontosan, mennyire befolyásolja a védettséget, ha tünetmentes volt a fertőzés.
“A fentiekből következik, hogy egyelőre nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy a védőoltás után mennyi ideig tart majd a védettség.”
– áll a tisztifőorvos levelében.
A koronavírus vakcina tesztelését több mint 20ezer emberen végezték el. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincsenek adatok a ritka – például 100ezer, vagy egymillió beoltott emberből egyet érintő, ritka mellékhatások tekintetében. Bár a klinikai vizsgálatokba többféle csoportot bevontak kor- és alapbetegségek szerint, de az egyes csoportokat tekintve csak kevés adat áll rendelkezésre. És a klinikai vizsgálatokkor mért hatékonyság nem feltétlenül feleltethető meg a való életben tapasztalt hatékonyságnak.
Fontos: ezek a kérdések más oltóanyagoknál is felmerülnek és felmerültek korábban is a forgalomba hozatali engedély kiadásakor.
Az adatok a későbbi, önkéntes beleegyezésen alapuló alkalmazás során gyűlnek össze, és ezen eredmények tudományos alaposságú elemzése, feldolgozása után lehet megmondani, hogy egy védőoltás – mindegy, hogy a koronavírus elleni, vagy bármelyik másik – beilleszthető-e a kötelező oltások rendszerébe – derül ki a levélből.
Ezen túlmenően Müller Cecília leírta azt is, hogy jogértelmezést az NNK nem végezhet, ilyen kérdésekbe nem bocsátkozhat.
Vagyis, “lefordítva” a tisztifőorvos levelét: amíg nem tudunk még többet a vírusról, az ellene készült vakcinákról és azok hatásairól, és amíg önként nem oltatta be magát megfelelő számú ember ahhoz, hogy elég tapasztalatot lehessen összegyűjteni róla, addig nem lehet a kötelező oltások közé bevenni a koronavírus elleni vakcinákat, mint ahogy bármely más betegség elleni vakcinát sem. – írja a blikk.hu
