A Húsvét világszerte szimbolikus ünnep, amit minden ország más-más szokásaival és hagyományaival él meg.
Húsvét napján az újjáéledést, az új év termékenységét, a szerencsés kezdetet a népi hiedelmek egész sora kíséri. Ma már egyre kevesebb hiedelem van köztudatban, ám az alábbiak között találhatunk ma is aktualitást érdemlő babonát.
• Érdemes Húsvét első napján hűs vizű patakban fürdeni, vagy onnan mert vízben mosakodni, mert egész évben egészség kísér.
• A szerelmes leány ha húsvétkor hideg vízben fürdik, és közben háromszor a legény nevét mormolja, akkor még aznap megkérik a kezét.
• Húsvét napján új ruhát kell viselni, meghozza a szerencsét, ruhát kifordítva viselni balszerencse.
• Kis bárányt kapni, szerencsésen férjhez mész, Húsvét napján bárányból enni, gyermekáldás közeleg.
• Ha nyúl ugrik át a küszöbön, behozza a szerencsét.
• Kalácsnak morzsáját vetni baromfi elé, sokasodik a tojás, keresztbe vetni a földeken, elűzi a kártevőket.
• Szerencséd vedd kezedbe, tűzzél zöld ágat ingedbe.
• Húsvét reggel ifjú házas járja körbe házát, ha nyulat lát fogja meg, ha varjút lát, űzze el, szerencséje így lészen.
• A lányok, ha a kedvesük nevét írják tojásra, a párnájuk alá teszik, és másnapra nem tőrt el, szerencsés lesz a szerelem.
• Húsvét napján templomban szenteltetni barkát, elűzi a rontást, távol tartja a vihart.
• Barkaágra piros tojást akasztani, meghozza a szerelmet.
• A jó házigazda húsvét napján bejárja a házát, minden szobájában körbenéz, és leül, behozva a szerencsét a házba.
• Húsvét napján dunyhát ne rázzunk, elszáll a szerencse.
• Húsvét reggel nyitott ablakkal fogadjuk a hajnalt, reggelre bearanyozza a kamrát.
• Rossz ómen húsvét reggel seprűvel seperni, mert kisepri a szerencsét.
