Korábban komoly problémát jelentett a vállalkozások számára, hogy a nyári diákmunka dömping után ősszel megoldást keressenek a megüresedő pozíciók betöltésére – erre megoldást kínálhat a nyugdíjasok foglalkoztatása, mely alternatívaként szolgál az iskolakezdés utáni időszakra.
Legnagyobb számban könnyű fizikai, rugalmas időbeosztásban végezhető munkalehetőségek elérhetőek a nyugdíjasok számára, de egyre nagyobb számban nyílnak meg irodai pozíciók is. A végzetséget nem igényfő munkakörök ellátásával megkereshető órabér 1000-1300 forint között van, a kvalifikáltabb munkák esetében ez bőven 1500-1600 forint felett is lehet.
Jól érzékelhető a munkaerőpiacon a vírusválságot követő gazdasági visszarendeződés: a legfrissebb KSH adatok szerint rekordszinten a foglalkoztatottság, kilőtt a magyar GDP: a II. negyedévben 17,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ám ismét felütöttem fejét a korábban unásig emlegetett munkaerőhiány, mely ismét több ágazatot is sújt, és elemzők szerint akár a további gazdasági növekedést is lassíthatja.
Nem véletlen, hogy a kormányzat évek óta keresi azokat a társadalmi rétegeket, akiket be lehetne még vonni a munkába, úgy mint a korábban nagyrész inaktív, megváltozott munkaképességűeket, a fiatalokat és az időseket is – már aki tud még dolgozni közülük. Úgy tűnik erre az idős lakosság is fel van készülve, hiszen az elmúlt négy évben 14 százalékkal csökkent azon bankkapcsolattal rendelkezők aránya, akik kizárólag az állami nyugdíjra támaszkodnának időskorukban – derült ki az OTP Öngondoskodási Index nyári kutatásából. A válaszadók 37 százaléka kizárólag az állami nyugdíjból, 20 százalék munkából, 11 százalék korábbi befektetéseiből élne meg időskorában. 28 százalékuk pedig bizonytalan. Egy markáns réteg tehát arra számít, hogy dolgozni fog idős korában is, hogy kiegészítse állami nyugdíjat.
