A betlehemi jászolban született Jézus történetét mindannyian jól ismerjük, hiszen a keresztény karácsony ünnepe is ehhez a jeles eseményhez kapcsolódik. Van azonban néhány olyan izgalmas részlet benne, amelyet csak kevesen tudnak, pedig az ősi szövegek is utalnak rájuk.
A Sheffieldi Egyetem oktatója, Meredith Warren is rámutatott arra, hogy a Bibliából kimaradt, úgynevezett apokrif szövegek jó néhány kevésbé ismert tényt tartalmaznak a Megváltó világra jövetelével összefüggésben.
Ezek közé tartozik például, hogy Mária szüzességét egy különleges főzet, bájital segítségével tesztelték. Ez egy 2. századi iratban olvasható, de a különleges próba leírása (Mária nélkül, általánosságban a nőkre vonatkoztatva) a Szentírásban is felbukkan.
Eszerint a félrelépő feleséget úgy lehet leleplezni, hogy a pap vízből és porból álló, „átokhozó vizet” készít, amelyet az asszonynak meg kell innia. Ha hűtlen volt, a méhe megdagad, a csípője pedig elsorvad tőle, de ha ártatlan, akkor nem éri büntetés, sőt gyermekei lesznek. Ezt a tesztet tehát állítólag Márián is végrehajtották.
A fiatal nő fájdalom nélkül hozta világra gyermekét, pedig az említett betlehemi jászol nem volt ideális helyszín a szüléshez. Az evangélisták nagyvonalúan átugranak a szülés procedúráján, miközben egy apokrif irat szerint Mária egy barlangban adott életet Jézusnak. A teret nagy világosság ragyogta be, és mire a bába odaért, a csecsemő már a saját lábán állt, és egy csepp vér vagy más szennyeződés sem volt rajta.
Az Újszövetségben említett három királyok egy csillagot követve jutottak el a Megváltóhoz. Ez azonban – és ebben kevesen gondolnak bele – aligha ment egyik percről a másikra, sőt egy 7. századi irat szerint két évükbe került, mire eljutottak az akkor már javában „totyogó” Jézushoz.
Az ajándékot vivő királyokról (vagy mágusokról) egyébként sehol sem említik, hogy hárman voltak – legfeljebb annyit, hogy egynél többen. Az utókor a háromféle ajándékból (arany, tömjén, mirha) gondolhatja, hogy a napkeleti bölcsek is ennyien lehettek.
Ma már csak a karácsonyi énekekben szerepel, az Újszövetségben nem, hogyan gyűltek az újszülött Megváltó köré a szamarak és bárányok, vagyis a jámbor állatok, hogy hódoljanak neki. Kevesebb szó esik arról, hogy a kétéves Jézust már félelmetes sárkányok is meglátogatták, ő azonban félelem nélkül állt eléjük, mire a szörnyetegek meghunyászkodva békén hagyták.
