Előfordul néha, hogy olyan helyen találunk nagy életigazságokat, ahol nem is számítanánk rá. Pár napja kimentem a temetőbe a nagymamám sírját rendbe tenni. Ahogy ott dolgoztam, észrevettem egy sírfeliratot, ami eddig elkerülte a figyelmemet.
Ahogy olvastam, egyre jobban könnybe lábadt a szemem. Nagyon nehéz volt úgy végigolvasnom, hogy közben ne sírjam el magam, mert annyira igaz volt, mintha csak a szívemből szólna, nagyon nagy igazság az emberi sorsról!
Biztos vagyok benne, hogy sokan egyetértenek majd, ez állt a sírköven:
Vándor!
Ha e kertben jársz, tekints e sírkőre,
És amit olvasol, tartsd meg emlékedben.
Ami te vagy most, az voltam egykor én is,
S ami én vagyok most, az fogsz lenni te is
Mivel e világon, minden múlandó…
dúsgazdag s koldus egyaránt halandó.
Bármivel bírjál, mind e földön marad,
Tégy hát jót tehetséged szerint életedbe,
mert csak tetteid kísérnek a mennybe.
