Kényes, mindennapi téma, hiszen jó esetben naponta jelt adnak magukról a belek székletürítéssel. Nyilván nem kell minduntalan árgus szemekkel vizslatni a produktumot, de némi elemi ismeret segítséget ad, hogy ne késlekedjünk, ha orvoshoz kell fordulni.
Ha minden rendben
Milyen is a normális széklet? Tömege 100-250, de akár 500 g is lehet. A sok növényi rostot fogyasztók, tehát a vegetáriánusok többet termelnek. Állaga szerint jól formált, jellegzetesen henger alakban távozó, homogén massza. A fehérjedús táplálék keményíti, a szénhidrátok lágyítják. Formáját és állagát lényegében víztartalma határozza meg, amely 65-75%. További 25%-ot tesznek ki táplálékunk emészthetetlen alkotói (növényi rostok, cellulóz), a bélnyálkahártyáról lelökődött hámsejtek, a barna színt is meghatározó epefesték (szterkobilin), emésztőnedv- és mirigyváladék-maradékok, 12-18% zsírsav, szervetlen anyagok, valamint a bélbaktériumok, mintegy 9%-ban.
A jó szemű hozzáértő – legyen az jó diagnoszta orvos, netán tapasztalt és érdeklődő laikus – színe, állaga, alakja, szaga, mennyisége, látható összetevői, sőt emésztettsége alapján sok mindent megtudhat arról, milyen táplálék elfogyasztása után, milyen egészségi állapot mellett jött létre. Utóbbi szempontból érdemes kicsit részletesebben megvizsgálni a széklet egyes jellemzőit.
Tömeg, mennyiség
A széklet napi ürített mennyisége természetesen lecsökken éhezéskor vagy koplaláskor, böjtben, tisztítókúrák idején, illetve pépes, híg ételek fogyasztásakor is, hiszen az elfogyasztott étel nagy hányada ebben az esetben pusztán víz. Normál étkezés mellett a kis mennyiségű napi ürítés székrekedésre vall.
A mennyiség hasmenéskor az aránylag nagy víztartalom miatt nő meg. Bizonyos, általában savas élelmiszerek meggyorsítva a bélműködést, okoznak nagyobb mennyiségű, hasmenéses jellegű székletet. Vannak, akik különösen érzékenyek egyes ételekre, a kávé és a káposztafélék lehetnek okai nagyobb mennyiségű híg székletnek.
A kifejezetten nagy mennyiség betegségre utaló jel is lehet. Mukoviszcidózisban (cisztás fibrózis, a bél cisztás elváltozása) lisztérzékenységnél és zsíremésztési zavarok esetén jellemző.
Állag, forma
A normál, formált széklettől eltérő állag lehet túlságosan laza, lágy, netán már vizes. A hasmenésesen lágy, vékony henger alakú, netán folyós széklet víztartalma 90% fölötti. A híg vizes széklet komoly betegségtünet lehet. Ha vérnyomok is vannak benne, akkor fekélyes bélgyulladás, vérhas és egyéb megbetegedés jele. Lágy székletet okozhat a megnövekedett zsírtartalom is. Ez esetben a széklet nem csak puhább a kívánatosnál, krémesen csillog.
A híg széklet lehet nyákos, nyálkában gazdag is, mely fertőzés, bélgyulladás jele lehet.
A normális lágyságú, ám vékony henger alakban távozó széklet a bélcsatorna és végbélnyílás átmérőjét is befolyásoló rendellenességére, elzáródásra utalhat.
A kemény, vastag vagy bogyókká összeálló széklet vízhiányos, ilyen a székrekedéses emberi végtermék.
A rendes széklet homogén, olykor azonban felületes pillantással is észre lehet venni benne sárgás, fehéres darabokat, például a cellulózban gazdag, nehezen emészthető száraz bab, lencse vagy kukoricahéjat. Az emészthetetlen ételmaradékok gyakrabban fordulnak elő olyanoknál, akik felületesen rágták meg az ételt, vagy nyersen fogyasztanak rostos zöldségeket. Ha rendszeresen különböző emésztetlen maradékok találhatók benne, s nem csak a cellulózban gazdagok, emésztési rendellenesség, enzimhiány lehet az oka.
Paraziták jelenléte, bélférgesség nyomai is jól láthatók a székletben. A cérnagiliszta 0,5-1 cm hosszú fehéres színű, a felületen jól látható mozgásuk. Az orsóféreg 15-30 cm-es hosszú, némileg hasonlít a földigilisztához. A galandféreg jelenlétére inkább csak leszakadt szelvényeinek nyomai utalnak.
Érdemes külön szólni a zsírszékletről, hiszen ez nagyon sok – egyébként csak alapos vizsgálattal beazonosítható – emésztési rendellenesség első jele. Nagyon zsíros táplálkozás mellett is előfordul. Mindenesetre a széklet zsírtartalma nem tud felszívódni, és jóval több, mint napi 7 grammnyi ürül. Ettől a széklet, amellett, hogy híg, feltűnően csillogó, ragadós, kenőcsös.
A széklet állaga habos, híg és világos, ha a szénhidrát-emésztés problémája miatt túl sok keményítő van benne, rendszerint hasnyálmirigy-problémára utal. A keményítőt emészteni kezdő bélbaktériumok miatt az ilyen széklet szaga erősebb a megszokottnál, s hígabb is.
Szín
Aki gyakran pelenkáz kisgyermeket, tudja, hogy a széklet, attól függően, mi volt az aznapi menü, igen változatos kinézetet ölthet. Az anyatejes baba széklete világossárgás, világosabb, mint a tápszereseké, a spenóttól zöldes, a húsos ételektől besötétül. Jóllehet, nem szentelünk neki annyi figyelmet, nincs ez másképp a felnőttek esetében sem.
A kiegyensúlyozott vegyes táplálkozásnál a bélsár jellegzetes barna színű, mely besötétedik vörösbortól, véres hurkától, sötét levű gyümölcsöktől, például a meggytől vagy a fekete szedertől. Általában minél több húst fogyasztunk, annál sötétebb az ürülék. A széklet lágyulásával, hígulásával színe is világosodik. A hasmenéses széklet sárgás.
Igen sötét, csaknem feketés a véres, avagy szurokszéklet, amelynek jelentősége miatt külön leírást is szentelünk. Ilyenkor a székletbe került vér már megemésztődik, mire kiürül, ez okozza fekete színét.
Sötétszürkés fekete lesz a széklet, ha aktív szenet vesz be az ember, de más gyógyszerek is befolyásolhatják a színt. A hasmenésre adott bizmut-szalicilát is feketére festi.
Amennyiben azonban nem ismert valamely ártatlan tényező, mely a széklet fekete színét okozza, és nem pusztán átmeneti jelenségről van szó, feltétlenül laboratóriumi vizsgálattal kell tisztázni eredetét. A véres széklet ugyanis minden esetben betegségtünet.
A széklet színe a frissen hozzá keveredett vér miatt pirosas lehet, ilyenkor a vérzés a vastagbél alsó szakaszán vagy a végbélben lehet, netán aranyér okozza. Bizonyos ételek, így a cékla is kölcsönözhet pirosas színt az ürüléknek.
A zöldes széklet legtöbbször zöldségek, nagy klorofill-tartalmú ételek fogyasztása után jellemző. Zöldes és sárgás árnyalatot okozhat antibiotikum-kúra is.
Fakó, agyagszínű vagy sárgásszürke, hovatovább színtelen termék is keletkezhet. Epeút-elzáródásra hívhatja fel a figyelmet, hiszen ilyenkor nem kerül bele a bélsárba az epefesték. Rendszerint állaga is lágyabb a normálisnál. Ilyen a már említett zsírszéklet is. Fehéres, sárgásszürke színt okozhat az ürített genny is, szintén kóros szín. Lehet például bélgyulladás következménye.
Szag
A széklet szagát bizonyára senki nem mondaná kellemesnek, a fehérjék rothadásából származó anyagok okozzák. A “szagértők” mégis állítják, fokozható a kellemetlenség. Emésztési zavarok még kifejezettebbé teszik a szúrós szagot, melyet illó zsírsavak okoznak.
A vérzés okozta szurokszéklet is bűzösebb a megszokottnál. Jellegzetes savanykás szagot lehet érezni, ha a széndhidrátok emésztése körül vannak problémák.
A szagok leírása még hasonlatokkal is nehézkes, annyit azért érdemes megjegyezni, hogy az elfogyasztott erős illatú ételek is visszaköszönnek a szaghatásban.
Ez az áttekintés természetesen nem elegendő ahhoz, hogy bárki pontosan megállapítsa, kóros-e a széklet, s hogy milyen betegségre utal. Némi odafigyeléssel a széklet állagára azonban hasznos információkat nyerhetünk napi emésztésünkről, s arról, hogy mely ételek tesznek jót, melyeket kell mértékkel fogyasztanunk. Ha a széklet minősége gyakran vagy rendszeresen eltér a normálistól, laboratóriumi székletvizsgálat és belgyógyászati kivizsgálás indokolt.
Forrás: házipatika.com Szerző: Máriáss Márta
