Öt vizsgálóbizottság felállításáról döntöttek Az Országgyűlés keddi ülésén a Tisza Párt kezdeményezésére öt vizsgálóbizottság felállításáról is döntöttek. A cél az, hogy több, régóta vitákat és súlyos kérdéseket felvető ügyet hivatalos parlamenti keretek között vizsgáljanak ki. A döntés azért is jelentős, mert ezek a testületek nemcsak meghallgatásokat tarthatnak, hanem az érintettek megjelenését is elvárnák az üléseken. Ez azt jelenti, hogy a közpénzekkel, állami vagyonnal, visszaélésekkel és felelősségi kérdésekkel kapcsolatos ügyek most új szakaszba léphetnek.
Ezek a vizsgálóbizottságok állnak fel:
a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság,
az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság,
a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság,
a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság,
a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság.
Kötelezővé tennék a megjelenést az üléseken
A tervek szerint ezeken az üléseken kötelezővé tennék a megjelenést. Az érintettek megjelenését pénzbüntetéssel, szükség esetén pedig elővezetéssel érnék el a vizsgálóbizottságok ülésein. Ez keményebb eszközt adna a bizottságok kezébe, hiszen így nem fordulhatna elő olyan könnyen, hogy valaki egyszerűen nem megy el egy meghallgatásra. A döntés üzenete egyértelmű: aki érintett lehet ezekben az ügyekben, annak számot kell adnia a parlamenti vizsgálóbizottságok előtt.
Ezek a vizsgálóbizottságok állnak fel
A döntés alapján feláll a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság, a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság, valamint a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság. Ezek mind olyan területeket érintenek, amelyek hosszabb ideje erős társadalmi figyelmet kaptak, és amelyeknél sokan várnak világos válaszokat, felelősöket és következményeket.
