A nyugdíjasok számára minden év végén az egyik legfontosabb kérdés az, hogy mennyivel nő januártól az ellátásuk, és mi történik akkor, ha az árak gyorsabban emelkednek, mint ahogy azt előre számolták. A szabály lényege továbbra is az, hogy a már megállapított nyugdíjakat minden év 𝗷𝗮𝗻𝘂á𝗿𝗷á𝗯𝗮𝗻 emelni kell, mégpedig az adott évre tervezett infláció alapján. Ez az emelés nem külön kérvényre jár, nem kell hozzá sorban állni, és nem csak bizonyos korosztályokra vonatkozik. Azok kapják meg, akiknek az ellátását az előző év végéig már megállapították. A 𝟲𝟯–𝟵𝟳 é𝘃𝗲𝘀 nyugdíjasok tehát ugyanúgy érintettek lehetnek, mint minden más jogosult, de fontos pontosítani: ez nem külön életkori kedvezmény, hanem a nyugdíjrendszer általános emelési szabálya.
𝗝𝗮𝗻𝘂á𝗿𝗯𝗮𝗻 𝗮𝘂𝘁𝗼𝗺𝗮𝘁𝗶𝗸𝘂𝘀𝗮𝗻 𝗲𝗺𝗲𝗹𝗶𝗸 𝗮 𝗻𝘆𝘂𝗴𝗱í𝗷𝗮𝗸𝗮𝘁, 𝗮 𝟮𝟬𝟮𝟲-𝗼𝘀 𝗲𝗹ő𝗿𝗲𝗷𝗲𝗹𝘇é𝘀 𝗮𝗹𝗮𝗽𝗷á𝗻 𝟯,𝟲 𝘀𝘇á𝘇𝗮𝗹é𝗸 𝗹𝗲𝗵𝗲𝘁 𝗮 𝘃á𝗿𝗵𝗮𝘁ó 𝗺é𝗿𝘁é𝗸
A rendszer alapja az inflációkövetés. A költségvetésben előre meghatározzák, mekkora fogyasztóiár-emelkedéssel számolnak az adott évben, és a nyugdíjakat ehhez igazítják januárban. A 𝟮𝟬𝟮𝟲-𝗼𝘀 előrejelzések alapján a nyugdíjemelés várható mértéke 𝟯,𝟲 𝘀𝘇á𝘇𝗮𝗹é𝗸 lehet. Ez azt jelenti, hogy egy 𝟮𝟬𝟬 𝗲𝘇𝗲𝗿 𝗳𝗼𝗿𝗶𝗻𝘁𝗼𝘀 nyugdíj esetében nagyjából 𝟳𝟮𝟬𝟬 𝗳𝗼𝗿𝗶𝗻𝘁𝗼𝘀 havi emelkedésről lehet beszélni, míg 𝟯𝟬𝟬 𝗲𝘇𝗲𝗿 𝗳𝗼𝗿𝗶𝗻𝘁𝗼𝘀 nyugdíjnál körülbelül 𝟭𝟬 𝟴𝟬𝟬 𝗳𝗼𝗿𝗶𝗻𝘁𝘁𝗮𝗹 nőhet az ellátás. Ez azonban csak az év eleji induló emelés. A valódi kérdés mindig az, hogy az infláció év közben hogyan alakul, mert ha az árak gyorsabban nőnek, mint amivel januárban számoltak, akkor később újabb pénz is érkezhet.
𝗛𝗮 𝗻𝗮𝗴𝘆𝗼𝗯𝗯 𝗹𝗲𝘀𝘇 𝗮 𝗱𝗿á𝗴𝘂𝗹á𝘀, 𝗻𝗼𝘃𝗲𝗺𝗯𝗲𝗿𝗯𝗲𝗻 𝗷ö𝗵𝗲𝘁 𝗮 𝗸𝗼𝗿𝗿𝗲𝗸𝗰𝗶ó, 𝗮𝗺𝗲𝗹𝘆 𝗷𝗮𝗻𝘂á𝗿 𝟭-𝗷é𝘁ő𝗹 𝘃𝗶𝘀𝘀𝘇𝗮𝗺𝗲𝗻ő𝗹𝗲𝗴 𝗷á𝗿𝗵𝗮𝘁
A januári emelés előrejelzésen alapul, az élet viszont ritkán követi pontosan a költségvetési számokat. Ha év közben kiderül, hogy az árak gyorsabban emelkednek, mint amivel januárban számoltak, akkor 𝗻𝗼𝘃𝗲𝗺𝗯𝗲𝗿𝗯𝗲𝗻 korrekció járhat. A szabály szerint ha a várható éves infláció legalább 𝟭 𝘀𝘇á𝘇𝗮𝗹é𝗸𝗽𝗼𝗻𝘁𝘁𝗮𝗹 magasabb, mint a januári emelés mértéke, akkor kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Ez visszamenőlegesen, 𝗷𝗮𝗻𝘂á𝗿 𝟭-𝗷é𝘁ő𝗹 jár, vagyis a nyugdíjasok nemcsak novembertől kapnak magasabb összeget, hanem az egész évre számított különbözetet is rendezni kell. Ha az eltérés kisebb, vagyis nem éri el az 𝟭 𝘀𝘇á𝘇𝗮𝗹é𝗸𝗽𝗼𝗻𝘁𝗼𝘁, akkor nem feltétlenül új havi emelésként érkezik a pénz, hanem egy összegben fizetik ki az éves különbözetet novemberben. Fontos, hogy ez nem „ajándékpénz”, hanem annak rendezése, ha az év eleji emelés nem volt elég az időközben magasabbra becsült inflációhoz képest.
𝗔 𝗻𝘆𝘂𝗴𝗱í𝗷𝗮𝘀-𝗶𝗻𝗳𝗹á𝗰𝗶ó𝘁 𝗶𝘀 𝗳𝗶𝗴𝘆𝗲𝗹𝗲𝗺𝗯𝗲 𝗸𝗲𝗹𝗹 𝘃𝗲𝗻𝗻𝗶, 𝗺𝗲𝗿𝘁 𝗮𝘇 é𝗹𝗲𝗹𝗺𝗶𝘀𝘇𝗲𝗿, 𝗮 𝗴𝘆ó𝗴𝘆𝘀𝘇𝗲𝗿, 𝗮 𝗿𝗲𝘇𝘀𝗶 é𝘀 𝗮 𝗺𝗲𝗴é𝗹𝗵𝗲𝘁é𝘀 𝗸ö𝗹𝘁𝘀é𝗴𝗲𝗶 𝗸ü𝗹ö𝗻ö𝘀𝗲𝗻 𝘀𝗼𝗸𝗮𝘁 𝘀𝘇á𝗺í𝘁𝗮𝗻𝗮𝗸
A szabály egyik lényeges eleme, hogy nem csak az általános inflációt kell nézni. A nyugdíjasok kiadásai más szerkezetűek, mint az átlagos háztartásoké, hiszen egy idősebb ember költéseiben nagyobb arányt képviselhet az élelmiszer, a gyógyszer, az egészségügyi kiadás, a rezsi vagy a mindennapi megélhetéshez szükséges alapvető termékek. Ha ezek ára gyorsabban nő, mint az átlagos infláció, akkor a nyugdíjasok a saját pénztárcájukban sokkal erősebben érzik a drágulást. Ezért a 𝗻𝗼𝘃𝗲𝗺𝗯𝗲𝗿𝗶 korrekciónál a nyugdíjasokra számított inflációt is figyelembe kell venni. Ha ez magasabb, mint az általános fogyasztói árnövekedés, akkor a magasabb érték alapján kell számolni. Az egyösszegű kifizetés a következő évi nyugdíjalapot is érintheti, vagyis ha novemberben nem tartós havi emelés történik, hanem egyösszegű különbözetet fizetnek ki, azt a következő év elején sem lehet egyszerűen elfelejteni. A szabály szerint a következő 𝗷𝗮𝗻𝘂á𝗿𝗶 emelés előtt figyelembe kell venni azt a különbözetet is, amely az előző évben egyösszegű kifizetésként járt. A lényeg tehát az, hogy a januári inflációkövető emelés automatikusan érkezik, külön igénylésre nincs szükség, ősszel pedig az inflációs adatok alapján derülhet ki, hogy jár-e további pénz a nyugdíjasoknak.
