Pintérék szerint látogatható az épület, de ez nem viszi el a luxusvád lényegét
Pintér Sándor tárcája megszólalt azután, hogy Magyar Péter videón mutatta meg a Belügyminisztérium Szentháromság téri, várbeli épületének belső tereit. A leköszönő belügyminisztérium válasza szerint nem igaz, hogy az épület el lenne zárva a nyilvánosság elől, hiszen 2025 februárja óta vezetett sétákat is tartanak benne. Csakhogy ez a magyarázat nem igazán arra válaszol, amit Magyar Péter felvetett. A videó ugyanis nem pusztán arról szólt, hogy néha, előzetes regisztrációval be lehet-e jutni néhány történeti térbe, hanem arról, milyen fényűző környezetben működött a hatalom, miközben az ország kórházai, iskolái és szociális intézményei sok helyen a mindennapi működésért küzdöttek. Pintérék tehát technikai választ adtak egy politikai kérdésre: lehet-e vezetett sétán megnézni az épületet, miközben Magyar Péter azt mutatta meg, milyen luxusvilág épült közpénzből a Várban.
„A Rézvitézek oltalmában – Séta az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium történeti tereiben”
A Belügyminisztérium közleménye szerint az épület használatba vétele, vagyis 2025 februárja óta a közigazgatás dolgozói, a nagyközönség és fizetős látogatók is részt vehetnek „A Rézvitézek oltalmában – Séta az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium történeti tereiben” című programon. A tárca szerint a cél az, hogy az érdeklődők bepillantást nyerjenek a budai Várnegyed egyik legimpozánsabb műemlék épületének reprezentatív tereibe. Ez elsőre szépen hangzik, de a részletek már árnyalják a képet. A látogatás nem szabad bejárást jelent, hanem jegyvásárláshoz és regisztrációhoz kötött programot, ahol személyes adatokat kell megadni, a jegy nem átruházható, az épületbe pedig biztonsági ellenőrzés után lehet belépni. Az Örökségnapok oldalán is külön jelzik, hogy regisztráció nélküli látogatókat nem fogadnak, a belépők táskáját pedig a Készenléti Rendőrség átvizsgálja. Vagyis igen, vannak vezetett séták, de ez nem ugyanaz, mintha az emberek valóban szabadon láthatták volna, milyen környezetben dolgoztak a volt kormány kulcsszereplői.
1878 látogatóval védekeznek egy több tízmilliárdos palotánál
A Telex beszámolója szerint a Belügyminisztérium azt is közölte, hogy 2025 februárja óta összesen 1878 ember vett részt az épület vezetett sétáin. Ez egy múzeumi vagy műemléki programnál önmagában nem elhanyagolható szám, de egészen másként hangzik akkor, ha mellétesszük, hogy egy országos jelentőségű, közpénzből felújított minisztériumi palotáról beszélünk. Magyar Péter videója éppen azért volt hatásos, mert nem néhány előre regisztrált látogatónak mutatta meg a tereket, hanem egyszerre több százezer embernek. Egy kontrollált tárlatvezetésen a történeti múltat, a rekonstrukciót és az építészeti örökséget mutatják be, Magyar Péter viszont azt a kérdést tette fel: miért ilyen körülmények között dolgozott a hatalom, miközben az ország nagy része egészen más valóságban élt? Erre a kérdésre Pintérék közleménye nem adott valódi választ, csak annyit üzent: az épület bizonyos feltételekkel látogatható.
A beruházás ára önmagában is politikai kérdés lett
Az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületének rekonstrukciója évekig tartott. Az Átlátszó 2025 januárjában arról írt, hogy a beruházás költsége egy szerződésmódosítás alapján már átlépte a nettó 69 milliárd forintot. A 444 később azt írta, a végösszeg 2025 tavaszára már meghaladta a 60 milliárd forintot. A HVG mostani cikke nettó 70 milliárdból „kicsinosított” palotaként emlegette az épületet. Ezért ütött akkorát Magyar Péter luxusvádja. Egy történelmi épület rekonstrukciója önmagában lehet fontos és értékes ügy, a magyar építészeti örökség megóvása pedig valóban közérdek. De amikor egy ilyen beruházás ára több tízmilliárd forintra nő, miközben az egészségügyben, az oktatásban és a szociális ellátásban évek óta pénzhiányról beszélnek, akkor már nemcsak építészeti, hanem politikai kérdés is lesz belőle. Magyar Péter éppen ezt a kontrasztot mutatta meg: nem azzal van baj, hogy a Várban történelmi épületek vannak, hanem azzal, ha a hatalom ezekből luxusmunkahelyeket épít magának, miközben a közszolgáltatások romlanak.
Magyar Péter képekben mutatta meg azt, amit egy közleménnyel nehéz kimagyarázni
A Fidesz-korszak luxusát korábban sokszor számokkal, szerződésekkel és közbeszerzési adatokkal próbálták bemutatni. Ezek fontosak, de sok ember számára távoliak. Magyar Péter most mást csinált: kamerával ment be, és megmutatta a tereket. Ezért nehéz ellene minisztériumi közleménnyel védekezni. Le lehet írni, hogy az épület látogatható, lehet hangsúlyozni a műemléki múltat, lehet beszélni közművelődésről és építészeti örökségről, de a látványt, a pompa érzetét és a Várban felépített hatalmi luxusvilág kontrasztját már nem lehet visszacsomagolni néhány hivatalos mondatba. A HVG szerint a Belügyminisztérium Szentháromság téri palotája a Karmelita és Rogán Antal minisztériuma után is „új szintet” tudott mutatni pompában és luxusban. Ez az a mondat, amely politikailag igazán fájhat Pintéréknek. A vita lényege tehát nem az, hogy be lehet-e jutni egy vezetett sétára, hanem az, hogy miért kellett ilyen közpénzes luxuskörnyezetet fenntartani a hatalom csúcsán, miközben az ország nagy része egészen más mindennapokat élt. Magyar Péter videója ezért marad erős: nem egy zárt ajtóról szólt, hanem egy korszakról, amelyben a hatalom a Várban palotákat épített magának, miközben sokan csak kívülről nézték, hogyan költik el a pénzüket.
