Magyarország — Közel 2,5 millió magánszemély és 285 ezer vállalati adós élt eddig a márciusban bevezetett törlesztési moratóriummal, amelynek köszönhetően közel 2000 milliárd forint maradt a családoknál és a cégeknél.
A jegybank szerint az alacsony keresetűek, kisebb hitelösszeget felvevők körében a legnépszerűbb ez a lehetőség, ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy nem csak a bajbajutottak függesztették fel a törlesztést.
Ennek egyik lehetséges okára mutat rá a K&H Bank friss felmérése, amely szerint az adósok harmada arra számít, hogy összességében moratóriummal és anélkül is ugyanannyit kell visszafizetnie a banknak – ez az arány Kelet-Magyarországon 46, az alacsony végzettségűek körében pedig 60 százalék.
Fülöp Norbert Attila, a Bankmonitor pénzügyi elemzője úgy látja, a gyakori félreértés oka, hogy azt kommunikálják, a hitelmoratóriumot követően a havi törlesztők nem lehetnek magasabbak, mint a moratórium nélkül lennének, ebből pedig sokan arra következtetnek, hogy a teljes visszafizetés sem fog változni.
– Az év utolsó napjáig semmit nem kell fizetni a hitelünkkel kapcsolatban, ezt követően viszont ismét elindul a törlesztés, a moratórium alatt összegyűlt kamatot pedig a hátralévő törlesztők között osztják majd el egyenlő részletekben. Hogy a törlesztőrészlet ne legyen magasabb, a szüneteltetés hosszát - ez legfeljebb 9 hónap lehet - meghaladóan kell meghosszabbítani a futamidőt, ám ebben az esetben tovább használjuk a bank pénzét, amire így tovább is kell kamatot fizetni. Így a teljes visszafizetendő összeg is magasabb lesz – magyarázta a szakértő.
Hogy mennyit is számít a futamidő, jól érzékelteti az alábbi példa: ha felveszünk egy 10 millió forintos lakáshitelt 20 évre, akkor hozzávetőleg 14,2 milliót kell összesen visszafizetnünk. Ha 15 évre vesszük fel, akkor 1,2 millióval több marad a zsebünkben.
– Akinek nincs megtakarítása, annak érdemes élnie a moratórium adta lehetőséggel. Ha azonban a családnak van megfelelő tartaléka és különösebb nehézség nélkül ki tudja fizetni a törlesztőket, akkor érdemes tovább fizetni – mondta a pénzügyi elemző.
A gazdasági helyzet körüli bizonytalanság és a hirtelen berobbanó válság miatt azonban sokan most próbálják növelni a szabadon hozzáférhető megtakarításukat. A jegybank csütörtökön közzétett adatai szerint két hónap alatt 560 milliárd forinttal nőtt a magyar háztartások nem lekötött bankbetétállománya, ehhez részben a moratórium is hozzájárulhatott.
A tartalékolás a hitelpiacon is érezteti a hatását, áprilisban például 74 százalékkal esett vissza az új személyi kölcsönök száma az egy évvel korábbihoz képest.
Forrás
