Ha Soós Lajos még élne, már egy 79 éves öregember lenne. A Bors megtalálta a bűnöző sírhelyét a 252-es parcellában a budapesti Új köztemetőben. Mellette pihen egykori bűntársa, György József is. A sírokra kifejezetten nehéz rábukkanni, ugyanis a temető egy olyan részlegén helyezkednek el, ahova már évtizedek óta nem temetnek halottakat. A növényzet elburjánzott, a talajt borostyán borítja, rengeteg a cserje és a fa. Csak itt-ott tűnik ki néhány sírkő.
Miközben a parcellában jártak, megjelent egy idős házaspár is. ” Itt fekszik a szeretett dédanyám. Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs már, hogy mi a sírszáma, csak egy kidőlt fáról ismerem meg a nyughelyet. A halottak napja alkalmából hoztam mécsest. A sírhelyeket itt nem szükséges újraváltani, viszont nézzenek csak körbe, hogy néz ki a környezet!” – mondta a Borsnak a férfi.
János dédanyjától nem messze nyugszik a két többszörös gyilkos. Sírkövet kettejük közül csak Soós Lajos kapott. Még édesanyja állította neki, aki a szörnyű tettei ellenére sem tagadta meg gyermekét.
Ha ma bemenne a temetkezési intézet irodájába, hogy fia sírhelyét újra megváltsa, csak annyit mondanának neki, hogy erre se lehetősége, se szüksége. A gyilkos sírja megmarad örök mementónak. Az azóta eltelt évtizedek alatt a parcella megtelt, és kivonták a használatból. Most teljesen gondozatlan, a sírokat is csak elvétve keresik fel hozzátartozók. A természet által visszahódított területen viszont megjelentek a vadállatok. Ezt egy, az ünnep miatt a temetőben járőröző mezőőrt árulta el.
A temetőben egy sír rendezése közben ráleltem egy sírfeliratra, amit azóta sem tudok elfelejteni.
“Esténként sok borz és őz szaladgál itt, hiszen senki sem zavarja azokat, az őzeknek ráadásuk bőven van mit legelniük.” – magyarázta az egyenruhás.
